Csináljunk kaktuszkertet! A kaktuszok a természet egyik legegzotikusabb, legszebb növényei. Legtöbbjük a száraz, sivatagi régiók szülötte. A kaktuszkert pedig sajátos hangulatú, semmihez nem hasonlítható, egyedi hatást nyújt.
A kaktuszkert kialakításának mi más is lehet az első lépése, mint a tervezés. Először is meg kell találni a megfelelő helyet, amely mindig olyan terület kell, hogy legyen, ahonnan a víz gyorsan elfolyik. A magasan fekvő területek erre a legalkalmasabbak. A magaslat természetesen egy kis földmozgatással mesterségesen is létrehozható.
Nemcsak a hely megválasztása alapvető, hanem a kert mérete és alakja is. Ha megmozgatjuk a fantáziánkat, máris számos lehetőség körvonalazódik. A terület lehet kör, háromszög, négyszögletes vagy szabálytalan alakú. Ha már kiválasztottuk a számunkra legjobban tetsző helyet, méretet és formát, akkor elkezdhetjük az ásást.

Echinocereusok a scönbrunni Sivatagházban.
Nos, ha kertünk hegyoldalban van, a helyzet egyszerű. Az ásást mindig a felső részen kezdjük, és a kijelölt helyet felásva megszabadulunk a gyeptől és a gyomoktól. Egyúttal az ásással megszabadulunk a nem kívánatos felületi egyenlőtlenségektől. 15-30 cm mélyre ássunk. Ha lapos a területünk, mesterséges teraszt alakíthatunk ki.
A leendő kaktuszkert teljes kerületét vegyük körbe műanyag fóliával, amely meg fogja akadályozni a kert gyomosodását. A következő lépésben a már felásott területet falszerűen kövekkel vesszük körbe úgy, hogy lefogják a fóliát. A kertet határoló köveket vehetjük, de magunk is gyűjthetjük. A gyűjtött kövek természetes hatást nyújtanak és a pénztárcánkat sem terhelik. A kövek felső pereméig töltsük fel a területet kaktuszfölddel. A kaktuszföld vásárolható, de házilag is keverhető az alábbiak szerint: két rész kertiföld, két rész homok, egy rész sóder.
Ezután következik a tervezés izgalmas része: ki kell választani a kaktuszokat. Itt is a fantáziánkra, és a pénztárcánkra bízhatjuk magunkat, kikérhetjük a szakember tanácsát is. A kaktuszokat az edénnyel együtt ültessük a talajba, így télen, a hideg beállta előtt nincs más teendőnk, mint kiemelni és átteleltetni őket. A kertbe elhelyezhetünk a kaktuszok közé köveket, sziklákat is.

A különféle levélformák és textúrák – a húsos, fényes levelektől a tüskés, érdes felszínekig – változatosságot és mélységet adnak a kertnek. A ritmikusan elhelyezett kövek szinte megállítják a tekintetet, így a szem könnyedén felfedezheti a kompozíció apró részleteit. Kertépítészeti szempontból ez a kaktuszkert harmonikus, mégis életteli elrendezésével hívja fel magára a figyelmet.
Csináljunk kaktuszkertet! A kaktuszok a természet egyik legegzotikusabb, legszebb növényei. Legtöbbjük a száraz, sivatagi régiók szülötte. A kaktuszkert pedig sajátos hangulatú, semmihez nem hasonlítható, egyedi hatást nyújt.
A kaktuszkert kialakításának mi más is lehet az első lépése, mint a tervezés. Először is meg kell találni a megfelelő helyet, amely mindig olyan terület kell, hogy legyen, ahonnan a víz gyorsan elfolyik. A magasan fekvő területek erre a legalkalmasabbak. A magaslat természetesen egy kis földmozgatással mesterségesen is létrehozható.
Nemcsak a hely megválasztása alapvető, hanem a kert mérete és alakja is. Ha megmozgatjuk a fantáziánkat, máris számos lehetőség körvonalazódik. A terület lehet kör, háromszög, négyszögletes vagy szabálytalan alakú. Ha már kiválasztottuk a számunkra legjobban tetsző helyet, méretet és formát, akkor elkezdhetjük az ásást.
Nos, ha kertünk hegyoldalban van, a helyzet egyszerű. Az ásást mindig a felső részen kezdjük, és a kijelölt helyet felásva megszabadulunk a gyeptől és a gyomoktól. Egyúttal az ásással megszabadulunk a nem kívánatos felületi egyenlőtlenségektől. 15-30 cm mélyre ássunk. Ha lapos a területünk, mesterséges teraszt alakíthatunk ki.
A leendő kaktuszkert teljes kerületét vegyük körbe műanyag fóliával, amely meg fogja akadályozni a kert gyomosodását. A következő lépésben a már felásott területet falszerűen kövekkel vesszük körbe úgy, hogy lefogják a fóliát. A kertet határoló köveket vehetjük, de magunk is gyűjthetjük. A gyűjtött kövek természetes hatást nyújtanak és a pénztárcánkat sem terhelik. A kövek felső pereméig töltsük fel a területet kaktuszfölddel. A kaktuszföld vásárolható, de házilag is keverhető az alábbiak szerint: két rész kertiföld, két rész homok, egy rész sóder.
Ezután következik a tervezés izgalmas része: ki kell választani a kaktuszokat. Itt is a fantáziánkra és pénztárcánkra bízhatjuk magunkat, kikérhetjük a szakember tanácsát is. A kaktuszokat az edénnyel együtt ültessük a talajba, így télen, a hideg beállta előtt nincs más teendőnk, mint kiemelni és átteleltetni őket. A kertbe elhelyezhetünk a kaktuszok közé köveket, sziklákat is.
A kaktuszkert gondozása és öntözése
A kaktuszok természetes élőhelyükön hosszú, csapadékmentes időszakokhoz alkalmazkodtak, ezért a túlöntözés a leggyakoribb hiba, amit elkövethetünk. A kaktuszkert öntözését mindig ritkán, de alaposan végezzük, hogy a víz mélyen a gyökerekhez jusson. Két locsolás között hagyjuk, hogy a talaj teljesen kiszáradjon. A nyári hónapokban hetente egyszer, hűvösebb időben vagy felhős napokon ritkábban öntözzünk. Tavasszal és nyáron érdemes speciális kaktusz tápoldatot alkalmazni, amely elősegíti a növények egészséges fejlődését és virágzását. Ősszel fokozatosan csökkentsük a vízmennyiséget, télen pedig a legtöbb kaktuszt szinte szárazon, pihenőidőben tartjuk.
Növénytársítás és dekoráció
A kaktuszkert hangulatát tovább fokozhatjuk más pozsgásokkal, például echeveriákkal, sedumokkal vagy agávékkal, amelyek szintén szárazságtűrők, és szép kontrasztot alkotnak a kaktuszok formavilágával. A talajt színes kavicsokkal, nagyobb kövekkel, sziklák közé ültetett növényekkel tehetjük természetközelibbé és látványosabbá. Ha különleges hatást szeretnénk elérni, válasszunk eltérő méretű és színű kaktuszokat, hogy változatos, harmonikus kompozíciót hozzunk létre. Egy-egy nagyobb kaktusz lehet a kert „főszereplője”, míg a kisebb fajok kiegészítőként teremtenek egységet és ritmust.

A textúrák változatossága – a tüskés felületek, a bordázott kaktusztestek és a sima kavicsok – gazdag tapintási élményt sugall, amit a szem is érzékel. A sziklák és kavicsok természetes elhelyezése nemcsak funkcionális, hanem esztétikai szerepet is betölt, keretezve és hangsúlyozva a növények egyedi formavilágát. Egy kertépítész szemével nézve ez a kompozíció a kontraszt és az ismétlődés játékával teremt egyensúlyt, miközben a növények szoborszerű alakjai a táj fő díszítőelemeivé válnak.
Kártevők és betegségek a kaktuszkertben
Bár a kaktuszok általában ellenálló növények, időnként előfordulhatnak problémák. A túlöntözés a gyökérrothadás leggyakoribb oka, ezért mindig ügyeljünk a jó vízelvezetésre és a mérsékelt öntözésre. A kártevők közül leggyakrabban a pajzstetvek és a gyapjastetvek támadhatják meg a növényeket. Ezek apró, fehér vagy barna bevonatként jelennek meg a kaktusz felszínén. A fertőzött részeket alkohollal átitatott vattával letörölhetjük, vagy speciális kártevő elleni szereket alkalmazhatunk. A megelőzés érdekében érdemes a növényeket rendszeresen átvizsgálni, és gondoskodni arról, hogy elegendő fényt és szellőzést kapjanak, így csökkentve a betegségek és kártevők megjelenésének esélyét.
Cikk ajánlat: Mini kaktuszkert, mini kaktusz; Kavicskert, kőkert Kaktuszok, pozsgások ápolása; A virágzó sivatag növényei
Szeretnél értesülni ha új cikket teszünk közzé?
Iratkozz fel a hírlevelünkre: Hírlevél feliratkozás